Az Észak-Somogyi dombvidéken, közelebbről a Külső-Somogyi dombság területén található. Balatonföldvártól délre 10 kilométerre, a Kőröshegy-Pusztaszemesi völgy déli részén fekszik. Területén ered a kőröshegyi Séd-patak és a Jaba-patak is. Vízrajzi érdekessége, hogy völgyi-vízválasztó a Séd északra, a Jaba délre folyik, forrásuk egymástól kb. 200-300 méterre van.

Első írásos említése – feltehetőleg – az 1229-ben kelt II. András korabeli oklevélben található Scernes alakban írva, legalábbis erre lehet következtetni az oklevélben szereplő határleírásokból. A török adójegyzékben még eleinte szerepelt, de később lakatlanná vált, és teljesen elnéptelenedett a falu. A hódoltság utáni betelepítések idején 1722-23-ban kelt törvény kimondja, hogy szabad személyek beköltözhetnek az országba. Ezután indult el Pusztaszemesre a német családok betelepedése. 1778-ban német telepesekkel építették újjá a falut. Földbirtokosa; a Széchenyi család volt, de lakói közül sokan rendelkeztek saját kisbirtokkal. Római katolikus temploma 1860-ban épült és Szent Vendel tiszteletére szentelték.

Nevezetességei közé tartozik a Római katolikus templom, amely 1860-ban épült, az első világháború és a második világháború hősi halottjainak emlékműve, a népi lakóházai, a Séd- és a Jaba-patak forrása is.