Somogy megye északi részén, a Külső-Somogyi dombságban található. Balatonszárszótól 10 km-re Balatonföldvártól 15 km-re fekszik. Szólád irányából közelíthető meg.

Az első írásos emlék II. Béla korából származik (1138), amelyben a falu telkeiből harmincat a dömösi prépostságnak adományozott. A faluban adományozott földet, réteket, erdőt 1229-ben II. András, a fehérvári egyháznak. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A kálvinista magyarokat a török kiűzése után telepítették be.

1855-ben a kolerában elhunyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A második világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A termelőszövetkezetek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett 1951–1959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az ún. „kulákok”, a másikban a „szegények” voltak. 1970-től Kötcse székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és Teleki is tagja volt. Ezt a három községet 1977-ben Balatonszárszóhoz csatolták, és ott működött a közös tanács. 1990-ben 534 fő lakta a falut. A rendszerváltáskor önálló önkormányzatot hoztak létre.

Nagycsepely református temploma középkori eredetű, de 1784-ben késő barokk stílusban újjáépítették. 1854-ben romantikus átalakítás következett, 1894-ben pedig tovább bővítették. Ma műemléki védelem alatt áll.

A település határában csodálatos környezetben fekszik a horgásztó.