Árpád-kori romtemplom

Értékelés

Értékelje most!
5
1
4
0
3
0
2
0
1
0
5
5 az 5-ből - 1 vélemény alapján

              

Rádpusztán található a XIII. században késő-román stílusban, faragott homokkőből és téglából épült Árpád-kori templom feltárt romja, mely nyáron zenés kamara esteknek ad otthont és tökéletes helyszínként szolgál esküvői szertartások levezénylésére a mai napig.

Az egykori Rád falu templomáról egyedüli írásos forrásaink az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékből származó adatok, melyek megemlékeznek egy Péter nevű plébánosról. Részletesebb adatok szólnak azonban a Rád nemzetség tagjairól, a Rádiakról, akikhez valószínűleg e kis templom építtetését köthetjük. A család egyik ága Pozsega vármegyébe került a XIII. századtól, egy másik ág egyik leszármazottja Benedek néven 1290-1309 között Veszprém püspöke. A család 3. ága pegig Rád, és pár környékbeli falu birtokosa.

A XII.-XIII. századtól a pannonhalmi bencések és a fehérvári káptalan is rendelkezik itt birtokkal, jellemző a bencés rend térhódítása az ősfoglaló Rád nemzetség tagjaival szemben is.

1573-75 között megemlítik a falut a török adóösszeírások is, ekkor a hódoltsághoz tartozik a terület, és kétfelé adózik. A faluról az utolsó ismert adatunk 1588-ból származik.

A tihanyi bencés apátság 1671-87 közötti összeírásában már puszta falunak említik Rádot, de feltehetően korábban elnéptelenedett, elpusztult a település.

Később a Festetich család szerez itt birtokot, de ők csak majorságot hoztak létre, a romot már nem támasztották fel, nem építették újjá.

Az idők folyamán többször megbolygatták a rádi templom romjait, feltehetően inkább építőanyagok után kutatva, mintsem kincskeresési szándékkal. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1959 őszén végeztette el a rádpusztai rom feltárását és konzerválását.

Tegyen virtuális sétát most!

   

A helyet érintő útvonalak

Hírlevél A feliratkozással elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot

Segítségre van szüksége? A Tourinform iroda munkatársai várják hívását!

+36-84/540-220

vagy írjon nekünk!