Keltatúra

7,74 km
Más: 50% (3,87 km); Aszfalt: 50% (3,87 km)
Egész évben
 2
Gyalogtúra, Városismereti túra

Értékelés

Értékelje most!
5
1
4
0
3
0
2
0
1
0
5
5 az 5-ből - 1 vélemény alapján

A Keltatúra egy kellemes kikapcsolódást nyújtó gyalogtúra Balatonföldváron egész évben és minden korosztály számára. A történelem iránt érdeklődök bebarangolhatják a város névadójának, a kelta földvárnak, illetve az azt övező sáncnak a területét, a természetbarátok pedig új ismereteket szerezhetnek a környék változatos növény - és állatvilágáról a Natura 2000 alapján.

Visszarepülhetünk a Kr. e 4. századba, amikor az abban az időben Európa jelentős részét elfoglaló kelták, ez az izgalmas és vitézségéről ismert nép járt-kelt ezen a tájon. Az állomásokon elhelyezett táblák segítségével pedig új ismereteket szerezhetünk olyan ritkaságokról, mint a nemes kócsag, jégmadár vagy kecskerák.

A túra a Gróf Széchényi Imre Általános Iskolától (Gábor Áron utca) indul és a Tourinform Irodánál ér véget.

1. Gróf Széchényi Imre Általános Iskola

Az iskola épületét 1957-ben adták át. Az elmúlt több mint 50 évben többször bővítették, korszerűsítették. 2002-ben vette fel az iskola Gróf Széchényi Imre nevét.
Innen indul a Keltatúra, amelynek célja Balatonföldvár rövid történetének és a település növény- és állatvilágának bemutatása, a Natura 2000 alapján.
A régészeti leletek szerint i.e. IV. században kelta kultúra virágzott a vidéken. Ebben a korban épült földvár a település névadója, amelyet délről földsánc, északról a Magaspart szakadéka és a tó védett.
Földvár nevének első írásos emléke a XI. századból ismert, majd később 1358-ban említették. A XVII-XIX. században Földvárpuszta néven jelezték a térképen és a Széchényi család birtokainak része volt.
A természet és a táj szépsége adta a gondolatot a fürdőtelep kialakítására. Rendezési és kertészeti tervek alapján kezdték meg a terület parcellázását. A fürdőtelep kialakításán több országosan ismert személyiség fáradozott. Többek között Széchényi Dénes, Széchényi Imre, (Széchényi Viktor, Földvár tulajdonosának gyámja), Dr. Korányi Frigyes (a Széchényi család háziorvosa), Spur István (uradalmi mérnök), Schilhán József (uradalmi kertész), Kvassay Jenő (vízépítő mérnök).

2. Halastó

A halastó építésére vonatkozó engedélyt 1927. augusztus 29-én írta alá Somogy vármegye alispánja. Az elmúlt évtizedek alatt több tulajdonosa és üzemeltetője volt. Jelenleg a Balatoni Halászati Zrt. a gazda. A tó első éveiben kellő szakértelem hiányában csak megszökött halfajokból népesült be. A szakszerű haltenyésztés 1930-tól kezdődött el. Ponty, compó, busa, amur, és ragadozó halfajok (csuka, harcsa) nevelése folyik a tóban, amit klasszikus módon ősszel lehalásznak, tél végén, illetve tavasszal fiatal példányokkal telepítik újra.

A ponty (Cyprinus carpio) [1] - klasszikus horgászhal, kevésbé érzékeny a vízszennyeződésekre;
A compó (Tinca tinca) [2] - lassú növekedésű, kültakarója rendkívül nyálkás;
A busa két alfaja a pettyes (Aristichthys nobilis) és a fehér (Hypophthalmichthys molitrix) [4] többnyire színezetében eltérő;
A csuka (Esox lucius) [3] lékből is horgászható, falánk ragadozó;
A lesőharcsa (Silurus glanis) fenéklakó, többnyire éjjel jön a víz felszínére, ízletes húsú;
A fehér amur (Ctenopharyngodon idella) növényevő, hasfala a testüregben fekete.

A halastó életére és a haltenyésztés mennyiségére kedvező hatással volt 1980-tól a tórekonstrukció, a modern iszapkezelés és halnevelés. A tavat körülölelő nádas, gyékényes, helyenként füzes-nyaras társulás, valamint a szivárgó, hivatalos nevén üzemi csatorna számos gerinces és gerinctelen számára nyújt békés élő- és búvóhelyet, szaporodási lehetőséget, a tó pedig 'terített asztalt'.
Partján a sok vizet kedvelő öreg szomorú-fűzfák (Salix alba var. tristis) [5], rajtuk a függőcinegék (Remiz pendulinus) művészien elkészített fészkeivel, a fűfélék képviselői pl. a réti csenkesz (Festuca pratensis) [6], a réti perje (Poa pratensis). Tavasszal élénksárga virágával a vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) [7], a tömeges előfordulású pongyolapitypang (Taraxa officinale) virít. Mindkettő gyom, egyben gyógynövény is.
A tóban a kockás sikló (Natrix tesselata) [8], amely órákig képes levegővétel nélkül várakozni zsákmányára, a ragadozó európai vidra (Lutra lutra) [9], a parton a vörös róka (Vulpes vulpes) [10] talál optimális élőhelyet és táplálékot. Tavasszal a barna varangy (Bufo bufo) [16], és a tavi béka (Rana ridibunda) [13] hangos koncertje, és a víz felett táncoló közönséges szitakötők (Sympetrum vulgatum) [17] játéka gyönyörködteti és varázsolja el látogatóit.

A tó életének fontos szereplői a madarak. Ritkán előfordul a Kis-Balaton örvendetesen szaporodó, talán legszebb faja, a nemes kócsag (Egretta alba vagy Casmerodius albus) [18]. Jellegzetes bömbölő hangjáról ismerhető fel a sűrű nádas rejtőzködő, magányosan fészkelő madara, a bölömbika (Bataurus s. stellaris) [19]. Sűrűbben látható a fehér gólya (Ciconia ciconia) [20], a poszátafélék képviselői, mint például a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoennobaenus) [11], amely felismerhető jellegzetes fehér szemöldöksávjáról; a félénk, rejtőzködő, cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scireapeus), a barátposzáta (Sylvia atricapilla), amelynek egyszerű fészke a költés után megsemmisül. Látható az utóbbi évek tömeges előfordulású madara, a csörgőszarka (Pica peca), a vörösbegy (Erithaceus rubecola), amely télen a lakóövezetben talál táplálékot. Színpompás tollazatú vendége a tónak a stiglic vagy tengelic (Carduellis carduellis) [15]. Kora reggel kellemes a kakukk (Cuculus canorus) [12], az énekes rigó (Turdus philomelos) és a sárgarigó (Orilius orilius) [14] dala. Látványukkal és hangjukkal mindnyájan üde színfoltjai urbanizált világunknak.

3. Séd, Templompark

A parkon átfolyó Séd a középkorban a Szántódi-félsziget nyugati oldalán érte el a Balatont, és Körös-folyó volt a neve. Egyetlen természetes, rövid vízlefolyásunk a kőröshegyi Séd, Pusztaszemesnél ered. Amikor a patak Kőröshegy és Balatonföldvár közötti szakaszán a harmadik vízimalom is megépült, valószínűleg a víz duzzasztása következtében az árok vize eredeti medrét elhagyva ÉNY-i irányba fordult, és a mai halastó területén keresztül jutott a Balatonba. A vízgyűjtő területe 36,8 km2, vízhozamának éves átlaga 0,08 m3/sec, vízminősége nem jó. A Kőröshegyi völgyhíd megépítésével új, környezetvédelmi probléma jelentkezett. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra megépített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a kőröshegyi Sédbe.

A római katolikus templomot vitéz Irsay László tervezte, vörös mészkőből, neoromán stílusban, 1944 nyarán szentelték fel. Színes üvegablakai közül kettő Iparművészeti Nagydíjat nyert. Az egészségügyi központ épülete, a volt Kissellő - korábban a fürdőegyesület székháza, majd községháza, - bővítve és felújítva, 1992-ben nyerte el jelenlegi formáját. Az 1930-as években ivókút állt a templom parkjában, a fúrt forrás helyén filagóriaszerű építményt emeltek. A vasútállomás keleti részén, a Séd jobb oldalán lítiumos forrás volt. A patak mellett, az állomás közelében épült meg 1894-ben a déli part legelső villanytelepe, amely 1912-ig szolgáltatta a villamos áramot a településnek. A parkkal szemben épült fel a mai vasútállomás épülete 1928-ban, Ney Ákos tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Köré vérlevelű vagy piroslevelű juhart telepítettek.
A Séd köti össze a halastavat és a Balatont, növény- és állatvilága szervesen kapcsolódik mindkettőhöz. Egykor csodálatos jegenyesor övezte a Malom-árok két oldalát. Partját keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) [1] szegélyezi, amely évelő (gyöktörzs) növény, virágzata két, egymástól távolabb álló, hengeres torzsa. Tavasszal a partot a réti boglárka (Ranunculus acris) díszíti. A patak városon keresztülfolyó szakaszának igen kicsi az esése, ezért a belterületi medenceszakaszon a víz elalgásodik, megjelenik az apró békalencse (Lemna minor). Megfigyelhetünk még vízisiklót (Natrix natrix) [2], amely békával, gőtével, apróhallal, rovarokkal táplálkozik, halántéktáján félhold alakú, sárga, vörös vagy fehér folt látható, téli álmot alszik. A mocsári teknős (Emys orbicularis) [3], rovarokkal, férgekkel, csigákkal, halakkal, esetleg növényekkel táplálkozik, az iszapban téli álmot alszik. Fácánt (Phasianus colchicus), függőcinegét (Remiz pendulinus) is láthatunk, valamint tőkésréce (Anas platyrhinchos) [4] párokat, amelyek növényekkel, kisebb állatokkal táplálkoznak. A tőkésréce fészekhagyó madár. A patak mentén előforduló emlős a közönséges vízicickány (Neomys fodiens) és pézsmapocok (Ondatra zibethica).

A templom körüli 4 holdas parkban, az utóbbi évtizedekben telepítettek: liliomfát (Magnolia grandiflora) [5], bőrszerű sötétzöld levele, nagy krémszínű virága és piros termése van, páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) [6], a leghosszabb életű, ősi lombhullató fenyőféle, nyitvatermő, szabálytalanul szétterülő koronája van, levele legyezőszerű, gyógynövényként ismert fa. Továbbá ezüstfenyőt (Picea pungens), hamisciprust (Chamaecyparis Pisifera), malonyai tuját (Thuja occidentalis Malonyana), platánt (Platanus hybrida), valamint tulipánfát (Liriodendron tulipifera) [7]. A tulipánfa aranysárgával tarkázott lombozatú, levele karájos, tompított csúcsú. Virága nagy harangforma, termése tüszőtermés, tobozformán csoportosulva. A virágágyasok mellett megtalálhatók még a kecskerágó (Euonymus vulgaris), és gyöngyvessző bokrok (Spirea vanhouttei) Szívesen élnek itt az ember közelében madarak és emlősök. Láthatunk fűben keresgélő feketerigót (Turdus merula) [8], amely rovarokkal, gilisztákkal, csigákkal, bogyókkal táplálkozik; áttelel vagy Dél-Európába vonul. A dolmányos varjú (Corvus corone cornix) [9] növényekkel, kisebb állatokkal táplálkozik, óvatos, bizalmatlan madár. Ha szerencsénk van, fákon szaladgáló mókusokkal (Sciurus vulgaris) [10] is találkozhatunk. A mókus jellemzően erdei állat, de parkokban is megtalálható; magvakkal, gyümölcsökkel, gombákkal, rovarokkal táplálkozik, nem alszik téli álmot; vékonyabb ágakból, levélből, mohából nagy fészket épít magának.

4. Keleti Strand

A Balaton Európa egyik legmelegebb és legbársonyosabb vizű tava, egyedülálló élővilággal rendelkezik. Három élőhelyét különböztetjük meg: a tófenék, a nyílt vízi, és a tavat körülölelő magasabb rendű növényzet.
A legterjedelmesebb a tófenék, amelynek nagy részét iszap borítja, helyenként homok, agyagos, köves területekkel is találkozhatunk. Az iszapfauna jellegzetes lakói gyúrják,
lélegeztetik az iszapot, élővé teszik a tavat. Az apró rákok a kagylókkal egyetemben a víztisztítás, a szűrés mesterei. A kecskerák (Astacus leptodactylus) [1], a tó valamikori nagyszámú lakója, a szakemberek véleménye szerint a korábbi vízminőség romlásnak köszönheti egyedszám-csökkenését. Vannak őshonos kagylófajok, amelyek szinte teljesen kipusztultak, helyüket pl. a vándorkagylók (Dreissena polymorfa) [2] vették át. A víz teljes mélységig átkeveredik, oxigéndús, nem posványosodik el. A tó aljzata gyógyiszap, ereje a benne található, magasabb rendűekre veszélytelen baktériumoknak köszönhető.

A tó állatvilágának az ember szempontjából is legfontosabb tagjai a halak, többnyire a nyílt víz lakói. Mintegy 41 halfajt írtak le. A halfauna állandó változásban van, egyrészt idegen halfajok betelepítése, másfelől a szennyezések, mérgezések következtében, valamint a véletlenül behurcolt fajok által. A tó meglehetősen drága és egyre nehezebben fogható jellegzetes hala a fogassüllő (Lucioperca lucioperca) [3]. A balin, ragadozó őn (Aspius aspius) a víz felső rétegében üldözi a küszcsapatokat. A 'balinozás' a horgászok körében a legizgalmasabb élmények közé tartozik. A ponty (Cyprinus carpio) [4] természetes szaporulata a Balatonban kedvezőtlen, ezért mesterségesen pótolják. A keszeg (Abramis brama) [5] ívásakor szinte 'forr a víz'. A kígyószerű, betelepített ragadozó angolna (Anguilla anguilla) [6] sok kárt okozott a tóban (1991. angolnavész). A magyar ember soha nem szerette meg ezt az ízletes húsú halfajt. A szélhajtó küsz (Alburnus alburnus) [7] a ragadozó halak és madarak alapvető tápláléka, a lápipóc (Umbra krameri) [8] védelem alatt áll.
A valamikor óriási példányszámban jelenlévő garda (Pelecus cultratus), az úgynevezett 'látott hal' Közép-Európa legnagyobb állományát jelentette (évi 150 tonna), ez ma mindössze 10 tonna. A hínárfajok halbiológiai jelentősége nagy, képviselői például a hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus) [9], a fésűs békaszőlő (Potamogeton pectinatus), a süllőhínár (Myriophyllum spicatum) [10], az utóbbi időben burjánzó sima tócsagaz (Ceratophyllum submersum) és az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) [11]

A tavat körülölelő magasabb rendű növényzetben nagy jelentőségűek a nádasok (Phragmites communis) [12], megoszlásuk egyenlőtlen. Óriási szerepük van a tavat ért külső hatások (szennyeződések) semlegesítésében. A nád az üledék tápanyagait hasznosítja. A szétszabdalt nádas pusztulni kezd, apró csomókká válik, azaz 'babásodik'. Ahogy pusztul a nádas - odavész az élővilága is. A nádas állomány városunkban helyi védettség alatt áll. A nádat télen levágják, így hasznosul, de a helyes vágás a tó szervesanyag-tartalmát is csökkenti. A nádtenger rengeteg állatfajnak ad otthont. A behurcolt pézsmapocok (Fiber zibethicus), és a torzsák közt bujkáló védett hermelin (Mustela erminea) [13] kiváló életfeltételeket talál itt. A terület elképzelhetetlen madarak nélkül. A jégmadár (Alcedo atthis ispida) [14] igen dekoratív, ritkán látható. A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) [15] a permetezőgépnél hatékonyabban írtja azt a gyötrő szúnyogot (Aedes vexans) [16], amely a nyári esték legkellemetlenebb látogatója. Télre a kékcinege (Parus coeruelus) [17] és az ökörszem (Troglodytes troglodytes) húzódik a nádasokba. A barna rétihéja (Circus aeruginosus aeruginosus) [18] a környék fészekrablója.
A part menti bokros-fűzes és a fűz-nyár ligeterdő területe mára már beépült. A strand területén a fehérnyár (Populus alba) [19], ezüstnyár (Populus canescens) [20] és rezgőnyár (Populus tremula) üdítő lombja alatt pihenhetnek a kikapcsolódni vágyók.

5. Galamb-sziget

A Galambszigetet nem a természet, hanem az ember alkotta. A kotrás eredményeként jött létre, nevezték Szúnyog, Majomszigetnek is. Mai nevét a rajta található galambdúcokról kapta.
Már 1897 februárjában néhány ember azon fáradozott, hogy itt kikötő épüljön. Álmuk valóra vált. 1905-ben megépült a kikötő, amelyet többször bővítettek. A kikötő a vízi sport országos- és világbajnokságainak ad otthont. A volt Casino, a Balaton Klub 1905-től áll itt, a Csigaház szomszédságában. Kvassay Jenő emlékművét 1929-ben avatták fel
Egy balatoni városnak nem lehet szebb kapuja, mint egy kikötő, ahova a víz felől érkezhet a látogató. A számtalan szebbnél szebb hajó és vitorlás mellett látható a védettséget élvező ipari műemlék, az ország első, egyetlen többtámaszú, vasbeton szerkezetű gyaloghídja. Európa hírű kikötőnk közepén álló szigetünk kis élő ékszerdoboz, városunk több rendezvényének színhelye. A szigetre Bakó Béla Korpuszát 2003-ban állították fel.
Kislevelű hárs (Tilia cordata) [1] A levelek fonákja kékesszürke, fénytelen, kopasz, az érzugok rőt vörösen szakállasak. Virágzat 7-13 virágú, sárgásfehér.
Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) [2] A levelek a fél lemez közepén túl 3-5 hasábúak, csak a csúcs felé fogas karéjokkal, alul szakállasak, cserje.
Fekete bodza (Sambucus nigra) A virágzata széles, sátorozó, lapos bogernyő. A bogyó fekete-ibolya, vérvörös nedvű. A levélkék hosszúkásak, vagy széles-tojásdadok.
Törékeny fűz (Salix fragilis) vagy csörege A levél alsó felében szélesebb, ágai törékenyek.
Fehér fűz (Salix alba) [3] A levele fényes, selymes szőrű, keskeny vagy szálas-lándzsás, ritkán lekopaszodó, ágai barnák vagy sárgásbarnák.

6. Kvassay sétány

A Kvassay sétány tájvédelmi terület, nevét Kvassay Jenőről (1850-1919), a kiváló vízépítő mérnökről, a kikötő tervezőjéről kapta.
Az ő elgondolása volt a tó mellett végig húzódó 1200 m hosszú platánsoros sétány, a partvédelem kiépítése, amely mintául szolgált a Balaton mentén élő többi településnek is. A sétányon található villák a XIX. sz. végén és a XX. század elején épültek, az állomosítást követően a SZOT használatába kerültek, ma többsége magántulajdonban van. Példaértékű volt az akkori főurak gondolkodása, "A Balaton mindenkié!" és a Balaton-partot szabadon hagyták, ahol megépült a sétány, amelynek teljes hosszában végig lehet sétálni a parton. A sétányon található ismertebb villák: Rákóczi u. 3. Kandó Kálmán volt nyaralója. A 9-es számú területen két villa állt Lujza Panzió, vagy Zerkovitz-villa, a másik villa Schmidt, Szélcsend, Polnay néven volt ismert. A sétány központ felüli bejáratánál van a Fesztivál tér, több városi rendezvény helyszíne, a tér közepén található Bors István Halászfiú szobra. A 13-as házszámú épület a Zrínyi Szálló volt, az egykori vendégek közül Móra Ferenc és Szabó Lőrinc a legismertebb. A Rákóczi u. 15-ös számú épület a Magyar Atlétikai Club, vagy Garabonciás Szálló volt.

A platánfélék közül (Platanus hybrida) [1] nálunk általában a keverék fajt találjuk. Virággömbje, és a termése párosával csüng.
A bütykös hattyú vagy néma hattyú (Cygnus olor) [2] a gerincesek törzsének magasabb rendű képviselője a madarak osztályába tartozik, nem néma, hangja sziszegés. A kifejlett madár tolla fehér, csőre narancsvörös, a gombszerű bütyke fekete. A hímnél ez tavasszal erősen megnövekszik. Ingerlékeny. Elfoglalja a többi értékes madárfaj fészkelő és táplálkozó területét, víziállatokkal és növényi részekkel táplálkozik, de minden élelmet elfogad. Elzavarja a fészket kereső gágogó nyári ludat (Anser anser) [3] és a tőkés récét (Anas platyrhynchos) is.
Ezüstsirály (Larus argentatus). Dankasirály (Larus ridibundus) [4] hangja rikoltozás, a feje nyáron barna, télen fehér, feketés tollal.
Küszvágó csér (Sterna hirundo) Hangja 'kri-jé', zajos madár. Nyáron a lába és a csőre, narancsságra, télen fekete.
Búbos vöcsök (Podiceps cristatus) [5] Hangja 'korr-knorr', fekete tollfüléről és vörös-fekete tollgallérjáról felismerhető.
Szárcsa (Falica atra) [6] Hangja 'kityeg, csikorog', pala fekete madár.

A hüllőket a vízisikló (Natrix natrix), kétéltűeket a tavi béka (Rana ridibunda) képviseli.
A puhatestűek közül a kavicscsiga (Lithoglyphus natioaides) és a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) [7] a leggyakoribb.
Az ízeltlábúak százai élnek a vízben hátúszó poloska, (Notonecta glauca) a vízen molnárpoloska vagy molnárka (Gerris paludum) a víz felett a gyötrő szúnyog (Aedes vexans). Az árvaszúnyog (Chironomus plumosus) senkit nem bánt, a tó anyagforgalmában nagy a szerepe.
A zooplankton legkisebb tagja a papucsállatka (Paramecium caudatum), a harangállat, /Vorticella nebulifera/, és a zöld hidra. (Chlorohydra viridissima).
A moszatok közül a leggyakoribbak a kovamoszat fajai. Az érdes békanyál moszat, vagy hajószakáll (Cladophora glomerata) mindenen megtelepedik, ha a partra vetődik kiszárad. A népnyelv meteorpapírnak nevezi, kiváló fűtőanyag. A sokféle élőlény közösségének hullámzása, a vízben lejátszódó a cseppkőképződéshez hasonló folyamat gyógyhatásúvá teszi a vizet.

7. Rákóczi utca, Magaspart

Balatonföldváron a lösz úgynevezett Magaspartot alkot. Az összefüggő lösz kialakulásában a főszerepet az Alpok pleisztocén kori eljegesedett területeiről a Kárpát-medence belseje felé fújó száraz hideg szelek játszották. Jól látható a szürkésbarna sávokban lerakódott agyagos, homokos Pannon-tengeri üledék, amit később keletkezett löszös képződmény borít. Gyönyörűen látható a Balaton erodáló hatása. Amikor víz szintje lecsökkent, alulról alámosta a Magaspartot, a fal így meggyengült, a vízzáró agyagos rétegen megcsúszott. Közben a többi (külső és belső) erő is elvégezte a maga munkáját. Ezen természeti jelenségek összességét suvadásnak [1] nevezzük.
A képződmény büszkélkedhet két ritka madárfajjal is. Az itt fészkelő parti fecskével és a gyurgyalagga. A partifecske (Riparia riparia) [2] a legkisebb európai fecske, gyors repülő madár. A nemek közt ivari színkülönbség nincs. Farka enyhén villás. A toroktáj fehér, a begyén barna haránt öv látható, felül földbarna színével szinte teljesen beleolvad a környezetébe. Csapatosan jár táplálék után és telepekben költ. Többnyire víz felett rovarászik. Hangja száraz "csirip", éneke halk csevegés.
A gyurgyalag (Merops apiaster) [3] más néven: piripió vagy gyurgyóka, rendkívül pompás madár, hasa élénk kékeszöld, szeme kárminpiros. Színeivel versenyezhet a trópusi madarakkal, kedvenc csemegéi a fullánkos rovarok.

Mind a két madár a meredek löszfalba, méteresnél mélyebb alagutat fúr, ennek végében van a fészkük, amit nem bélelnek ki. A tojásaik fehérek. A fiókáik rövid idő alatt kikelnek, és nagyon gyorsan fejlődnek. A szülők fáradhatatlanul hordják az ízeltlábúak ezreit, gyakran visznek oda zöld leveleket is, ami a kikelő tojásoknak biztosítja a megfelelő páratartalmat.
Ott tolongnak a sok lyuk előtt. A párok soha nem tévesztik el a saját lakásuk bejáratát. Néhány hónapot töltenek hazánkban. Májusban fészkelnek, és augusztusban, szeptember elején valamennyien elindulnak Afrika felé.
'Prü-prü' hangjukat fújja már a kora őszi szél.
A mezei veréb (Passer montanus) [4] gyakori albérlője az előző két 'madárlaknak', csokoládébarna a fejtetője, oldalán fekete folt különbözteti meg a házi veréb hímjétől. Hangja: 'csirip'.
A madaraknak gazdag táplálékot biztosítanak az itt élő ízeltlábúak óriás szitakötő (Anax imperator), fűrészlábú szöcske (Saga pedo), közönséges virágszöcske (Leptophyes albovittata), mezei tücsök (Gryllus campestris), olasz sáska (Calliptamus italicus), májusi cserebogár (Melolontha melolontha) [5], házi légy (Musca domestica), szarvasbogár (Lucanus cervus).

A róka (Vulpes vulpes) [6] A háta vörös, hasa fehér. A farka hosszú, a test fél hosszával egyenlő, a fej megnyúlt, a szem pupillája elliptikus.
A borz (Meles meles) bundája laza, szürke.
A nyest (Martes foina) [7] torokfoltja fehér, villásan elágazik.
A mókus (Sciurus vulgaris) bozontos farka majdnem testhosszúságú.
A magyar földikutya (Spalax hungaricus) nyomaival is találkozhatunk.
A part alatt a vasúti sínekig sok növény képviselteti magát.
Az erdei iszalag (Clematis vitalba) [8] kúszó-kapaszkodó szárú, liánszerű növény.
A közönséges borostyán (Hedera helix) [9] örökzöld, kúszó cserje.
A fűzek, fák és cserjék, szórt állású ép levelekkel, lombfakadás előtt virító szélporozta barkavirágzattal állnak. A fűzfa őshonos faj.
A fehér akác (Robinia pseudo-acacia) [10] pálhái rendesen tövisekké alakultak, a virágok fehérek, a levelek páratlanul szárnyaltak.
A szürkenyár (Populus canescens) [11] levele tojásdad, a nyári levelei nagyfogúak, nem karéjosak, alul szürkén molyhosak.
A Magasparton a fekete fenyők (Pinus nigra) láthatók.

8. Országzászló

Az első Országzászló (közadakozásból készült), 1936-ban avatták fel a Magasparton a Stefánia-sánc lábánál, 1959-ben lebontották, az önkormányzat 1991-ben újjáépíttette.
Ha kisétálunk a korlátig, északi irányba nézünk, olyan páratlan panoráma tárul elénk, amivel csak mi balatonföldváriak dicsekedhetünk. Ez az egyetlen természetes kilátóhely, ahonnan a nyugati medence, a Tihanyi-félsziget és a keleti medence is egyaránt látható.
Magyarország fafajainak nagy része megtalálható itt.
Ezüst hárs (Tilia argentea) leveleinek fonákja apró csillagszőröktől ezüstösen vagy zöldes fehéren, rányomottan molyhos.
Mezei juhar (Acer campestre) főleg a tölgyes erdeinkre jellemző, rendszeresen alsó lombkorona szintbeli elegyfa.
Korai juhar (Acer platanoides) levél karéjai kihegyezettek. Zöldessárga jól mézelő virágai a levelek kibontakozása előtt virítanak. Gyorsnövekedésű fa.
Kocsányos tölgy (Quercus robur) Európa lomberdeinek legelterjedtebb fája. Fiatal héjkérgében és gesztjében sok a csersav.
Virágos kőris vagy mannakőris (Fraxinus ornus) [1] a levele szárnyasan összetett, termése lependék (igen elterjedt faj, a szomszéd település is róla kaphatta a nevét).
Molyhos tölgyet (Quercus pubescens) [2] is találunk, amely szubmediterrán bokorerdők jellemző fája.
Ostorfa (Cetlis occidentalis) [3] az eddig felsorolt őshonos fajok közé jól beilleszkedett. Észak-amerikai eredetű , termése vékonyhúsú, fogyasztható .
Fehérakác (Robinia pseudo-acacia) 1710 óta terjedt el hazánkban, az Észak-Amerikából származó faj. Gyorsan növő, jól sarjadó, kitűnő mézelő, kérge és virága gyógytartalmú.

9. Magaspart

A Magaspart nyugati fele a Gönye vagy Gönye-tető, a település központjától nyugati irányban levő dombtető. [1] Kelta urna
Innen figyelhetjük meg igazán az időjárás előrejelzésekre vonatkozó népi bölcsességeket:
Ha a Balaton vize haragoszöld, akkor hamarosan vihar várható.
Ha az északi part homályos, ködösen látható, jó idő lesz.
Ha tisztán látható a túlpart vagy túl közel látszik, három napon belül eső lesz.
Ha fodros a Balaton vize, jó idő lesz.
Ha napnyugtakor az ég alja feltűnően vörös, szél lesz vagy néhány nap múlva időjárás-változás várható.
Az északról jövő vihar nem tud a vízen 'átkelni', mert 'nincs révpénze', ezért megkerüli a nyugati medencét, és nagyon dühösen jelenik meg.
Ha az égbolton pislognak a csillagok, szeles, változó idő várható (a pislogást a magasban lévő páratartalom okozza).
Eső jele, ha a fecskék közel a vízhez repkednek, ha a békák erősen kuruttyolnak.
Az időjárás és a széljárás biztosan változik reggel 5-6 óra között (napkelte után 1 órával), délben 1-2 óra között, és este napnyugtakor.
Ha harangozás, kutyaugatás áthallatszik a túlsó partról, vagy északi szél esetén jól hallható, másnapra eső várható.
A horgászok úgy tartják, hogy minden rendes parti szél estére eláll.
Ha reggel korán tüzesen süt a nap, délutánra vagy már délre vihar lesz.

1976-tól az 1990-es évek elejéig a 'Balatoni Fejlesztés' kiállító háza volt a mai Panoráma cukrászda és tekepálya épületében.
Az 1870-es évek elején itt fent a löszpartot ritkás csererdő borította. Ma feketefenyők (Pinus nigra) [2] csoportja fogad bennünket. A gondozott tisztáson a liget maradványaként elegyes facsoportot találunk. A növények mellett a rét életközösségének ízeltlábúi, sáskák, szöcskék, tücskök, cincérek, bogáncslepke (Vanessa cardui), fürge gyík (Lacerta agilis), az őket pusztító madarak, mezei veréb (Passer montanus), örvösgalamb (Columba palumbus), balkáni gerle (Streptopelia decaocto), valamint a föld alatt munkálkodó vakondok (Talpa europaea) [3] található itt. A vakondok a nedves helyeket, a laza talajt kedveli, nem alszik téli álmot, gilisztával, rovarlárvákkal és apró emlősőkkel táplálkozik.
Az ősi népcsoportok, így a kelták gyermekei is sokat és szívesen játszottak. Nem is gondolnánk, hogy a ma játszott gyermekjátékok közül milyen sok kelta eredetű. A fogócska, bújócska, sárkányeregetés, különböző labdajátékok mind a régmúltba nyúlnak vissza. A már ismert játékok mellett javasoljuk kipróbálásra a kevésbé ismert kelta játékokat is!

1. Baile: egy ütővel próbálnak labdát beütni egy kapussal védett gödörbe
2. Shintey (gyephoki): a labdát nem szabad kézzel felvenni (de hozzá lehet érni) gól: 3 pont, fölé: 1 pont
3. Kő-papír-olló (kő-szövet-kés formában)
4. Celtica [4]

10. Petőfi Sándor utca

A Petőfi Sándor utca Földvár első utcája volt, Imre utca néven, a település alapításáért sokat tevékenykedő Széchényi Imréről nevezték el.
A Kelta sétány mellett húzódó részt Stefánia-sáncnak hívják, amely az egykori kelta vár egyik sánca volt. Mellette található a kápolna, amelyet közadakozásból építettek fel 1897-ben Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére. A kápolna körül nagy részben tölgyes található, gazdag aljnövényzettel. A fák közül nyolcat 1930-ban a Szent Imre év alkalmából a szent herceg tiszteletére ültettek. Az Imre utcában a Széchényi család hét villát építtetett, példamutatásból az akkori főuraknak. Velük együtt többen fáradoztak azon, hogy a Balaton és Földvár szépségeit megismertessék, honfitársaik ne külföldön, hanem itthon nyaraljanak.
A Petőfi utca 13. sz. alatt áll a város egyik legkülönlegesebb épülete, Dr. Korányi Frigyes, majd fia Dr. Korányi Sándor 1896-ban épült várszerű, neoromán stílusú kastélya.
A 11. sz. alatti nyaraló eredetileg Széchényi Imre feleségéé, Andrássy Máriáé volt Tulipános néven, tőle vásárolta meg Bajor Gizi Kossuth-díjas, Kiváló művész, a nemzet kiemelkedő színésznője, aki éveken keresztül töltötte itt pihenőnapjait.
A Petőfi u. 9. sz. Kulipintyó nevű villa a puszta egykori tulajdonosának, Széchényi Viktornak a tulajdona volt. Fia Széchényi Zsigmond híres Afrika- vadász és író, gyermekkorában sokat tartózkodott itt. A 7-es számú épület Széchényi Gézáé volt, Bölömbika néven, mellette található a Bölömbika köz. Az 5-ös házszámú épület a puszta egykori bérlőjének Brodszky Lajosnak volt a villája. A Petőfi S. u. 1-es számú épület - ma bővítve, átalakítva a Városháza, helyén a granárium (magtár) állt- egykor Sarolta néven Rákosi Jenő, Viktor és Szidi villája volt. Az ő személyük több ismert művészt, írót vonzott Földvárra, az épület kedvelt irodalmi találkahelyül szolgált.













Hírlevél A feliratkozással elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot

Segítségre van szüksége? A Tourinform iroda munkatársai várják hívását!

+36-84/540-220

vagy írjon nekünk!